Tágabb megfogalmazásban: az a biztosítási ajánlaton feltüntetett egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, aki az általa végzett, biztosított tevékenység folytatására a magyar jogszabályok szerint jogosult. Például a következő tevékenységeket végzők:

• Építészeti tervezés,
• tervező művezetés (saját tervek alapján),
• műszaki ellenőr,
• táj- és kertépítészeti tervezés,
• tartószerkezeti tervezés,
• épületgépészeti tervezés,
• épületvillamossági tervezés,
• közlekedési tervezés,
• hírközlési tervezés,
• vízügyi tervezés,
• geodéziai tervezés,
• tervellenőri tevékenység,
• felelős műszaki vezetés,
• építésvezetés,
• igazságügyi szakértői tevékenység (építészet, gépészet, közlekedés, számítástechnika, egyéb mérnök, fizika, folyamatirányítás területen),
• mérnöki koordinációs és képviseleti tevékenység.

A tervezői felelősség biztosítás a Magyarország területén kivitelezésre kerülő, a biztosított által készített vagy honosított tervek hibáiból, a biztosítottal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy tagsági viszonyban álló tervező által készített tervek hibáiból eredő kárigényekre nyújt fedezetet. A tervezői művezetés körében okozott károkra a biztosítás akkor terjed ki, ha a művezetés a biztosított saját tervei alapján folytatott kivitelezés során végzi.

A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll.

Közlési kötelezettség elmulasztása: a biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismert, vagy ismernie kellett. A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kárfizetési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
Változásbejelentési kötelezettség: A szerződő (biztosított) köteles a közlési kötelezettség körébe vont, a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton közölt, illetve a szerződésben szereplő adatok, körülmények megváltozását a biztosítónak írásban bejelenteni.

• Háború és terrorizmus
• Millenium: a biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki azokra a közvetlenül vagy közvetve bekövetkező károkra, amelyek teljesen vagy részben arra vezethetők vissza, hogy bármely számítógép, adatfeldolgozó gépezet vagy berendezés, operációs rendszer, mikroprocesszor, integrált áramkör, beépített vezérlő logisztika, vagy hasonló feladatot ellátó egység, vagy bármilyen számítógépes szoftver nem képes:
  • valamely naptári dátumot önmagára vonatkoztatva rendszerdátumként helyesen felismerni
  • adatok, információk, parancsok vagy utasítások rögzítésére, mentésére, megőrzésére, értelmezésére vagy feldolgozására azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen saját rendszerdátumként kezelni
  • adatok rögzítésére, mentésére, megőrzésére vagy feldolgozására azért, mert egy számítógépes szoftverbe olyan parancsot, utasítást programoztak be, amely egy adott időpontban, vagy bármikor azt követően adatvesztést idéz elő, illetve lehetetlenné teszik az adatok rögzítését, mentését, megőrzését, vagy helyes feldolgozását azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen értelmezni.
• Radioaktív szennyeződés, vegyi, biológiai, biokémiai és elektromágneses fegyverek, illetve elektromágneses sugárzás kizárása
• Elektronikus adatok és adathordozók kizárása, pl. adatvesztés vírus miatt
• Mikroorganizmusok kizárása: penész, üszög, gomba, spórák és bármilyen egyéb típusú, természetű vagy jellegű mikroorganizmus.
• Más biztosítással fedezett károk
• Azbeszttel kapcsolatba hozható károk
• Süllyedés: olyan kár, melyet valamely gép, berendezés saját súlya miatt a gép közvetlen környezetében megmozduló talaj okoz.

• a tervezés hiányossága miatt pótlólag felmerülő többletköltségek, ha a biztosítási eseményeknél meghatározott kár nem következett be
• a beszerzési vagy kivitelezési nehézségek miatti áttervezés következtében felmerülő költségek
• a tervezés határidejének nem teljesítése miatt bekövetkező többletköltségek (bírság, kötbér, stb.) és az ebből származóan elmaradt haszon
• a gazdasági tervekben előforduló számszaki hibákból származó többletköltségek
• áremelkedésből származó többletköltségek
• esztétikai és korszerűségi hibából származó kártérítési igények
• műszaki gazdasági tervek alapadataiban előforduló hibákból (ha azt nem a tervező szolgáltatta, illetve ha azt a megrendelő a tervezővel nem ellenőriztette) származó károk, többletköltségek
• a kockázatvállalás körében meghatározott események bekövetkezése nélkül szükségessé váló újratervezés költségei
• más biztosítással fedezett károk
• szabadalmi jogok megsértésével összefüggésben keletkezett károk
• alvállalkozók hibái, ha rájuk nem terjed ki a biztosítás
• munkáltatói felelősség körében a biztosított munkavállalóinak okozott személyi sérülés, foglalkozási megbetegedés vagy tárgyrongálás formájában előállott károk.
• olyan kár, amely a biztosított jogszabályban foglalt felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt kötelezettségéből ered.
• olyan kár, amely a tervezőnek a Ptk. 685. § b. pontjában meghatározott közeli hozzátartozója, továbbá a biztosított alkalmazottja, üzlettársa vagy megbízottja szenvedett el.
• repülőgépek, egyéb légi járművek, gépjárművek, valamint vízi járművek által okozott károk.
• vizek - a talajvizet is beleértve - fizikai, kémiai vagy biológiai minőségének megváltozásával közvetlen vagy közvetett összefüggésben keletkezett károk.
• a tervezett mű kivitelezésének időtartamára és a határidőkre vonatkozó nyilatkozatból eredő károk.
• hatósági engedélyek beszerzésének elmulasztásából eredő károk.
• azok a károk, amelyek az egyébként e biztosítással fedezett kár következtében beálló teljes vagy részleges üzemszünetre, illetve termeléskiesésre vezethetők vissza.

A felek megállapodásától függően határozott vagy határozatlan, biztosítást lehet kötni egy projektre, vagy folyamatos fedezettel.

A szerződés létrejötte esetén a biztosítás egyéb megállapodás hiányában az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő az első díjat a biztosító számlájára befizeti, illetve amikor a szerződő felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy amikor a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki.

A károkozás időpontja az az időpont, amikor a kárhoz vezető szakmai hibát elkövették.
A kár bekövetkezésének időpontja az az időpont, amikor a károkozó fizetési kötelezettsége esedékessé válik.
A kár érvényesítésének időpontja az a nap, amikor a károsult a kárt a biztosítottnak írásban bejelentette.

A biztosítási díjat - a biztosítás díjalapjának függvényében és egyéb, a biztosító által kért és a biztosított által közölt adatok figyelembe vételével - a biztosító kockázatarányosan határozza meg.
A biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a biztosítási szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat a szerződő nem fizette meg, halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelés iránti igényét bírósági úton nem érvényesítette.

A biztosított köteles a károk megelőzése érdekében minden tőle elvárható intézkedést megtenni, a már felismert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani, valamint eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedésnek.
A biztosított köteles a kár bekövetkeztekor a gazdaságosság keretein belül minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.
A biztosított köteles a biztosítási eseményt a tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül a biztosító felé bejelenteni, a szükséges adatokat közölni és lehetővé tenni a bejelentés ellenőrzését.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

• károsultak adatait
• a kár mértékét, bekövetkezésének helyét, időpontját
• a káresemény rövid leírását.
• a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát,
• az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot,
• kapcsolattartó adatait.

Amennyiben a biztosított a kárbejelentés körében írt kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

Az okozott kár mellett a biztosító megtérítheti a káreseményekkel kapcsolatos többletköltségeket, amelyek például a biztosítók eltérő szabályzata alapján:

• a károk súlyosbodásának elhárítását vagy hatásaik enyhítését szolgáló intézkedések következtében merültek fel, beleértve a károsodott vagyontárgy esetleges el- és visszaszállításával, az ideiglenes fedéssel vagy tetőzetépítéssel, a felmerülő állványozással, továbbá az esetleges kényszer-kitelepítéssel vagy egyéb, az élet és vagyonbiztonságot mentő intézkedésekkel kapcsolatos ráfordításokat.
• A káresemény során vagy után az élet és vagyonmentéssel, továbbá az idegen tulajdonban a mentés és oltás kapcsán keletkezett károk helyreállításával, illetve kártalanítással kapcsolatban merültek fel,
• A károsodott vagyontárgyak bontásával, romeltakarításával, valamint az ezekkel összefüggő szállításokkal kapcsolatban merültek fel,
• A kár rendezésével vagy megállapításával összefüggő laboratóriumi- , szakértői-, vagy egyéb ténymegállapításokkal kapcsolatban merültek fel,
• Az újjáépítéssel vagy helyreállítással összefüggő tervezési-, szakértői- vagy lebonyolítási költségként merültek fel,
• A közművek vagy közutak rombolási kárainak helyreállításával kapcsolatban merültek fel,
• Az építési-szerelési alapgépek (toronydaru, stb.) gépkárainál a kivitelezési tevékenység továbbfolytatásához szükséges bérelt, vagy cseregépek fel- és levonulási, valamint bérleti költségeivel kapcsolatban merültek fel,
• A kárfelszámolás vagy helyreállítás meggyorsítása érdekében elrendelt és teljesített túlórák, vasár- és ünnepnapi- vagy egyéb műszakpótlékok és azok közterheivel összefüggésben merültek fel.

A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.
Amennyiben többen közösen okoznak kárt, a biztosító helytállási kötelezettsége saját biztosítottja magatartásának felróhatóságához igazodik. Ha a károkozók magatartása felróhatóságának aránya nem állapítható meg, a kár a károkozók között egyenlő arányban oszlik meg.

Visszakövetelheti a biztosító az általa kifizetett kártérítési összeget a biztosítottól

• ha a hibás tervet olyan tervező(k) készítette, akinek arra érvényes hatósági engedélye nem volt,
• a felelős tervező jóváhagyása nélkül végrehajtott módosításokból származó károk esetén,
• ha a kárt a megrendelő által adott megbízás túllépésével, valamint szakszerű utasításaival ellentétes magatartásával okozott a biztosított.
• Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás.
• Biztosított ismételt károkozása olyan ok miatt történt, melynek megszüntetésére a biztosító a biztosítottat a korábbi károkozás alkalmával felhívta, azonban azt a biztosított ennek ellenére nem szüntette meg, bár erre lehetősége lett volna.