• A biztosítási esemény: a biztosított jogellenes károkozó magatartása, illetve az ennek következtében támasztott kárigény. Ez az a meghatározott jövőbeni esemény, melynek bekövetkezését követően a biztosító teljesítésre való készenléte átfordul a pénzbeli szolgáltatás teljesítésére.
• a károsodást mindig idegen harmadik személy szenvedi el (nem a biztosító, vagy a biztosított)
• a károsult nem áll közvetlen jogviszonyban a biztosítóval. A biztosítás elsődleges célja, hogy a biztosítottat mentesítse az őt terhelő törvényes felelősség alól.
• a károkozó a teljes okozott kárért felelős, de a biztosító csak a szerződésben meghatározott maximum összegig mentesíti őt.

A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti.

Az érintett felek:

• Károsult: kárigényét a károkozó biztosított ellen jogosult érvényesíteni, a biztosító ellen nem fordulhat.
• Károkozó, biztosított: kártérítési felelőssége a károsulttal szemben fennáll, a teljesítést saját felelősségbiztosítására hivatkozva nem tagadhatja meg, de jogosult arra, hogy a biztosítót saját kötelezettsége vonatkozásában teljesítésre hívja fel a szerződés keretei közötti mértékben.
• Biztosító: jogosultságai a biztosítottal szemben állnak fenn, kötelezettségeinek úgy tesz eleget, hogy közvetlenül a károsult részére teljesít.

A biztosított követelheti, hogy a kártérítési összeget neki fizessék, ha ő kielégítette a károsult igényét, melynek előfeltételei a következők:

• a károsult és a biztosított közötti egyezséget a biztosító tudomásul vegye, maga is részt vegyen az egyezség megkötésében, ennek során képviselje a biztosítottat, illetve magára nézve kötelezőként fogadja el a nélküle megkötött egyezséget
• a károsult által a biztosított ellen indított perben hozott ítélet esetében a biztosító a perben részt vegyen akár a biztosított képviselőjeként, akár egyéb minőségben, vagy ha a perről tudomást szerzett, akkor a biztosított képviseletéről, perbeli részvételéről lemondjon

A biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy súlyos gondatlan magatartása sem mentesíti. A szándékos károkozás, továbbá a súlyos gondatlanságnak a szerződésben megállapított eseteiben azonban követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kározó magatartás nem volt jogellenes.

A biztosítók szabályzata általában súlyosan gondatlannak minősíti a károkozást akkor, ha

• az előállott kárért felelős személy a kárt súlyosan ittas állapotban és ezzel az állapottal összefüggésben, vagy
• a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységének ilyen engedély nélküli folytatása során okozta a kárt.

Az okozott kár lehet:

• szerződésen kívül okozott kár
• szerződéses viszonyon belül okozott kár.

A károkozó mindkét esetben limit nélküli felelősséggel tartozik az általa okozott kárért. A biztosító által átvállalt összeg azonban limitált, általában káreseményenként és meghatározott időszakonként is.


A felelősségbiztosítási jogviszony több szempontból is korlátozott:

• Biztosítással fedezett időtartama biztosítottal kötött megállapodás szerint lehet határozott és határozatlan.
• A felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosító csak meghatározott minőségben okozott károk esetén teljesít.
• Kártérítési limit: biztosító szolgáltatásának felső határa.
• Önrész: a biztosító és biztosított megállapodása szerint a károkozó az okozott kár bizonyos részét saját maga fedezi.

A biztosított által szerződésen kívül okozott olyan személysérüléses és dologi károk, melyekért a biztosított a polgári jog szabályai alapján kártérítési kötelezettséggel tartozik.

A biztosító a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint nyújt fedezetet azokra a kártérítési igényekre, amelyeket a biztosítottal, mint munkáltatóval szemben, munkavállalójának munkahelyi balesetével összefüggésben támasztanak, és amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

A szakmai felelősség alapja általában szakmai hiba, tévedés, mulasztás miatt keletkezett kár.

• egészségügyi intézmények, magánorvosok, alkalmazott orvosok
• gyógyszerészek felelősségbiztosítása
• ügyvédek, jogtanácsosok, közjegyzők
• könyvvizsgálók, adótanácsadók, gazdasági tanácsadók felelősségbiztosítása
• alkuszok felelősségbiztosítása
• tervezői felelősségbiztosítás

• rendezvények felelősségbiztosítása
• média felelősségbiztosítása

• vagyoni károk
  • ténylegesen felmerült kár: ha a károsult valamely vagyontárgya sérül, megsemmisül, ilyenkor a dolog pótlásának, javításának költségei fedezhetők
  • értékcsökkenés: a vagyontárgy megsérülése, megsemmisülése folytán keletkezik, illetve a megrongált dolog kijavítása ellenére fennmarad.
  • elmaradt vagyoni előny: a károsult jövedelmének elmaradt része, illetve elmaradt megtakarítás.
  • költségek, kiadások: amelyek a hátrány kiküszöböléséhez, csökkentéséhez szükségesek
• nem vagyoni jellegű hátrányok: élet, testi épség, becsület, hírnév sérelme, személyes szabadság sérelme, személyes adatok jogosulatlan felhasználásából eredő károk, jogi személyekhez kapcsolódó károkozás (hírnév megsértése)
• általános kártérítés: amennyiben a kár pontos értéke nem kiszámítható.